A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ünnepi hangulat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ünnepi hangulat. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. február 15., kedd

Ünnepeltünk






Természetesen Botinak volt egy nagyon szép és vidám szülinapi bulija is.
Több hónapos szervezkedés, intézkedés, és készülődés előzte meg, a szívemnek legfontosabb eseményét.
A kicsi Fiam ELSŐ SZÜLETÉSNAPJA.
Többet nem lesz egy éves.
Ez a 365 nap amit velünk töltött minden másodpercével maga volt a csoda.
Szavakkal nem lehet leírni, de még önmagamnank sem tudom megfogalmazni, mennyi mindent kaptunk Tőle.
Egy év  alatt sok mindenre megtanított bennünket, a mi kis babánk.
Fontos dolgokat tanultunk az életről, a szeretetről, egymásról, önmagunkról.








Vasárnap délutántartottuk a bulit, amit tortarendelések, héliumkeresés, díszítés, nagy sütés főzés, ajándék kutatás előzött meg.
Már délelőtt megérkezett hozzánk anyósom, így ő figyelt rá, hogy Boti ne jöjjön be a nagy szobába, amíg mindenki meg nem érkezik. Nehéz feladat volt.
Majd Halász Judit Boldog születésnapjára besétál Boti a szobába.
Pénteken már sokat sírtam,  az emlékektől, de vasárnapra is bőven maradt a meghatottság könnyeiből.





Kibontottuk az összes ajándékát. Leírom az ajándékokat, hogy később se feledjük kitől mit kapott:
Anyukáméktól és tesómtól : egy kis sátrat, két felsőt, két farmer nadrágot, egy nagy buszt,
Mamámtól: egy rajztáblát,
Papámtól: egy mesélő könyvet
Anyósomtól: egy ágynemű huzatot és pénzecskét
Másik mamáméktól:  egy kis szandált
Ákos mamájától: pénzecskét
Tőlünk: egy cd-s,usb-s rádiómagnót, 68 gyermekalbumot, könyveket (nemszámoltam mennyit, nagyon sokat), egy kis motort, egy montessori tornyot, egy gurulós-zenélős oroszlánt, és nagy pöttyös labdát.








Torták: Rendeltünk neki egy tortát, amiegy nagy 1-es volt, és korona is volt rajta, hiszen ő a mi kis hercegünk. És ráirattuk, hogy Botond 365 napos, mivel ugyebár minden egyes hármacskán eltöltött napot külön ünnepeltünk aznap.
Tesóm is csináltatott tortát, egy autósat, oroszkrém torta volt. ( A mienk csoki)
Apukám szüleitől is kapott tortát a kis ünnepelt, tőlük egy kiskutyás fényképes tortát.
És végül én külön sütöttem Botinak tojás és cukormenteset.
Amikor elkészült dekortollal díszítettem.
Nem fényképeztem le, gondoltam majd akkor amikor a többi torta is együtt lesz.
Hát a díszítésem elfolyt a hűttőben, de nem baj, nagyon finom lett, Boti uzsonnára jó sokat evett belőle.




Eszinek még finom franciasali volt, sonkatekerccsel, és saját készítésű csirkemájpástétom, tojással, salátaágyon. Minden nagyon finom volt.

Jó hangulatban, vidáman telt a délután.
A buli este 7 óráig tartott.
Botond elemében volt, sokat nevetett, tetszettek neki a lufi, sokat játszott velük.
Valahányszor elengedte a héliumos lufikat és azok a magasba emelkedtek ő csodálkozva nézte.
Estére nagyon elfáradt.
Botondon egyébként egy fehér body volt a buli napján, amire Apukájával rányomtattuk a kívánságainkat, és egy közös  képet hármunkról.









Azon igyekszünk, hogy kicsi fiúnk számára, ne csak az ünnepnapok legyenek különlegesek, de minden napját szeretnénk megszépíteni.
Szeretnénk neki vidám, játékkal és szeretettel teli, gyermekkort, biztonságot nyújtó családot adni neki.
Ő a mindenünk.

2011. február 4., péntek

Születésnapja van



A szívemben ezernyi apró érzelem, a melleim dagadnak a büszkeségtől, a szívem óriásira nőtt a szeretettől.
A fejemben milliónyi aprócska emlékkép és gondolat.
Amikor majdnem két évvel ezelőtt megjelent a halvány második csík a tesztemen, nem is gondoltam hogy ilyen hamar eljön ez a nap...
Tegnap éjjel ébren maradtunk. Egyikőnk sem tudott aludni. Szinte 5 percenkként szólalt meg felevelenítve, hogy egy éve ilyenkor....
- még nem is sejtettük, hogy éppen ma...
- már a Tomi segített beöltözni, hogy mehessek Hozzátok
- már ott álltál mellettem fogtad a kezem, simogattál, bátorítottál
- már burkot repesztettek
- már tolófájásaim voltak
- már MEGSZÜLETETT

Amikor ehhez a részhez értünk, csendben lábujjhegyen beosontunk Hozzá, megpuszilgattuk, boldog születésnapot és más jó kívánságokat suttogtunk a fülébe, majd visszamentünk a szobába és egy pohár gyerekpezsivel koccintottunk. Tovább folytattuk az emlékezést, az elmúlt egy évről.
Életünk legszebb egy évéről.

Már Karácsony előtt is ezt szerveztem nagy titokban. Gyűjtögettem az ajándékokat, telefonálgattam, emaileztem, internetes megrendeléseket bonyolítottam le, postára jártam csomagokért, torta recept után kutattam.
Szerettem volna úgy megünnepelni, hogy méltó legyen ahhoz amit érzünk.

És február 4.-én 1 éves a mi imádott, tökéletes kisfiúnk.

Reggel csak álltunk  kiságyánál és mindketten könnyes szemekkel énekeltük Halász Judit: Boldog Születésnapját. És puszilgattuk, szeretgettük.

Vasárnap fog összegyűlni a család, hogy megünnepeljük Kicsi Csodánk születését.
Torták, lufik, díszek, ajándékok. Nagyon készültünk.

Az érzés hogy az embernek gyermeke van leírhatatlan. Főleg amikor annyira csodálatos kisfiúról van szó mint Botond. Azt hiszem nem lehet már ennél tökéletesebb. A szívemben szinte nincs is másnak hely, mint az iránta való szeretetemnek.Minden gondolatomban, lélegzet vételemben benne van Ő is. Gyönyörű, okos, kedves, mosolygós, igazi szeretet gombóc. Leírhatatlan érzés Őt nézni minden nap ahogy egyre szebb lesz, egyre ügyesebb lesz. Minden pillanatot valóságos csodának élek meg, hiszen az is.

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KISFIAM!
ISTEN ÉLTESSEN SOKÁIG!
A világ összes szép dolgát, boldogságát, szerencséjét, mindent amit csak  elképzelni lehet, vagy még annál is többet kívánunk Neked Apával!
Nagyon szeretünk. Köszönjük hogy minket válaszotottál arra a csodás feladatra hogy a szüleid legyünk.
Igyekszünk meghálálni a bizalmadat, sok szeretgetéssel, puszikkal és azzal hogy próbálunk mindent bíiztosítani ahhoz, hogy sikeres, boldog, egészséges felnőtté cseperedhess.

2011. január 11., kedd

Boldog Új Évet!


A szilveszterünk olyanra sikeredett ahogy vártuk, és amilyen még nem volt.
Csendesen, családozósan, bújósan, vidáman, nevetősen.
Sosem tudtam hogy én ilyen Szilveszterre vágyok, és mégis.
Sokkal vidámabb, meghittebb, épp amilyennek szerettem volna.

Az év utolsó délelőttjét sétával töltöttük, levegőztünk, beszélgettünk. Séta közben találkoztunk ismerősökkel, Apukám rokonaival, barátokkal. Beszélgettünk. Jó volt a friss levegőn egy hatalmasat sétálni, cél nélkül, vidáman.
Ebéd után sziesztáztunk kicsit, aludtunk, majd egy jó nagy összebújós hancurral élveztük a délutánt.
Később a szüleimhez mentünk át, kicsit beszélgetni.
Itt is sokat nevettünk, jó volt a hangulat mint mindig.
Este miután lefektettük a legkisebb családtagot :), ketten ügyeskedtünk a konyhába Ákossal hogy a szilveszteri menü, lencse, virsli és egy jó nagy tál sali. Forró csokival, természetesen.
Közben dvd-ztünk, összebújva, beszélgettünk.
Az interneten is buliztam közben a Csajokkal haláli "éteri bulit" csaptunk.
Éjfélkor koccintottunk (gyerekpezsivel-mivel én szoptatok, Ákos pedig szolidaritásból) :), megettük az Új Évi menüt hogy szerencsénk legyen.
És miközben koccintottunk, és csókot váltottunk, csak azt kívántuk, hogy ugyanilyen csodás évünk legyen, mint a tavalyi. Több nem is kell.

Egy kis évértékelés:
A 2010-es év mindent felülírt, és megváltoztatott.
2010. február 4. csak egy nap az év 365 napjából, mégis örökre belém ivódott.
Már semmi sem lesz olyan mint volt. Minden sokkal jobb.
A 2010-es év életem legszebb ajándékát adta nekem. a FIAMAT.
Már többé nem bánt semmi, nincsenek nehézségek.
Botonddal az élet csupa vidámság, amióta Ő velünk van, minden sokkal jobb lett, minden könnyebben megy.
Többet nevetünk, többet kirándulunk.Még jobban szeretjük egymást.
2010. Mindörökké emlékezni fogok ennek az évnek minden napjára.
Januárra az izgatott várakozás időszakára, amikor még testben is egyek voltunk. Ő és én
Február 4.-én fizikálisan ketté váltunk, de abban a percben tudtam hogy a lelkünk örrökké egy lesz.
Az övé és az enyém.
A szíve még az anyaméhben az én szívverésemmel egy ütemre dobbant.
És a szívünk már örökre együtt ver majd.
És mindig, mindig itt leszünk egymásnak.
A fiam és én.

Boldog, sikerekben gazdag, vidám ÚJ ÉVET kívánunk!
A Schauer család, azaz: Boti, Ákos és Puppi :)

2010. december 30., csütörtök

Ünnep

Bár Karácsonynak már tegnap vége lett, számunkra, most, hétfőn este fejeződött be a
családi-rokoni-baráti karácsony.
Nem is emlékszem hogy bármikor is ilyen hamar karácsonyi hangulatom lett volna mint idén. Kisgyermekes anyukaként, izgultam, készültem, szerveztem, hogy minden tökéletes legyen.
Itt voltak örömök és könnyek, mert ugye nincs semmi ami tökéletes lenne, úgy ahogy mi akarjuk.
Amikor ezt elfogadtam, onnéttól minden jól alakult, sőt csodásan.
Időben beszereztük minden ajándékot, díszeket, hozzávalókat a sütés-főzéshez.
Szépen feldíszítettük a kuckónkat, és a szívünket egyaránt.


Szent estét megelőző héten voltunk kicsit sportolni Ákossal: hétfőn fallabdázni voltunk, kedden, úszni mentünk, csütörtökön pedig biliárdozni voltunk.
Készülődés: Még kedden meggyúrtuk a Férjemmel és a kisfiammal a mézes kalács tésztát. Jó móka volt, sokat nevettünk közben. Igaz a konyha kész romhalmaz volt utánna, de nem bántuk, egy kis csapat munka és egy órán belül újra ragyogott minden.
Másnap kiszaggattam a tésztát, a múlt héten Ákostól kapott karácsonyos sütiszaggatóimmal.
Aznap voltunk a Metróba is, megvettük az utolsó apró ajándék kellékeket is. Én találtam egy betűs-számos sütőformát, ami szintén a kosarunkban landolt. A betűket Ákos formázta bele a sütőformába. 
Szép lett minden, a betűk az angyalkák, a hóemberek, a karácsonyfák, a csillagok.
Szépen ki is díszítettem őket, vettem dr oetkeres díszitő tollakat.
Ákos szerint elsőre nem rossz. :)
Két nap alatt meg is puhultak, és nagyon fini lett.
Azóta már alig van belőle, pedig, rengeteg volt.

Menü: Narancsos kacsa, rizibizivel és krumplipürével, mellé kis sali, tartárral.
Sütik: mézes kalács, dr oetkeres csomagocskák, narancsos csokitorta.
Estére forró csoki. :)


December 24.-én délelőtt Ákos fát díszített, én lefoglaltam Botit, véletlenül se akarjon átmenni a nagyszobába :)
Konyhán együtt sütöttünk, főztünk, később pedig a szobájában játszottunk.
Amikor Ákos készen lett, átsétáltunk a nagypapámhoz, hogy Boti megkapja élete első Karácsonyi ajándékát.
Izgultunk nagyon. :)
Egy Fisher Price-os kis-nagyautót kapott, amivel lehet gurulni, mögötte sétálni, a műszerfalán pedig sok vidám, színes gomb,amiket ha megnyomunk énekelve tanulhatunk: abc-t, irányokat, formákat, számokat.
Amikor hazamentünk Boti elaludt, hajat mostam, Ákos folytatta Első Családi Karácsonyunk szervezését.
Boti 3 óra körül ébredt fel, így 4 órakor el tudtunk indulni anyukámékhoz, ahol már mindenki izgult, hogy fog tetszeni Botinak a fa, a fények, az ajándékok.
Mindenki kitett magáért, szépen felöltözött, mamám finomakat sütött-főzött, és persze a fa is gyönyörű volt, alatta sok-sok csillogó papírba csomagolt ajándékkal.
Apukám bekapcsolta a Karácsonyi válogatás cd-t amit előző este készítettem, Ákos bekapcsolta a kamerát, hogy Boti első karácsonyának minden rezdülését megörökíthessük.
A kamera volt az egyik karácsonyi ajándék amit közösen vettünk.
Beléptünk a szobába, és Boti csak ámult a fényeken, a hatlmas fát is megcsodálta, amit eddig még nem látott a nagymamája szobájában. Kicsit félénk volt először, kapaszkodott a nyakamba, de a karomból azért nyújtogatta a nyakát az ismeretlen csillógó fa felé. :)
Aranyos volt.
Az egésznek olyan meghitt hangulata volt,  mindenki Boti reakcióit figyelte, csillogó szemekkel, lélegzetvisszafolytva. Én pedig csak pusziltam és öleltem a kisfiamat, a szememben könnyekkel, és egy mondat fogalmazódott meg bennem: Sose volt még ilyen szép a Karácsony!
Egy kisgyerekkel, főleg ha a tied, egészen más készülődni, és átélni a karácsonyt. Olyan varázsos.
Nézni a hatalmas babaszemeket ahogy rácsodálkoznak a fényekre, amikor kacag az új játék láttán, elmerül a játékok, mesék világában. Csak néztük, visszatartott lélegzettel, és alig hittük el a csodát. :)
Ákossal újra gyerekek lettünk kicsit, és izgatottan bontottuk ki Boti ajándékait (neki valahogy nem volt hozzá kedve :D)
Sokat nevettünk aznap este.
Amiket Boti kapott a mamájáéknál:
A mamijától és a papijától: egy kis dömpert, benne építőkockákkal, egy húzogatós szekeret, szintén építőkockákkal, egy kis buszt.
Mamámtól: Egy kalózhajót, amivel a fürdőszobában játszhat.
Tesómtól és a vőlegényétől (aki sajna Szent Este dolgozott, így nem lehetett velünk): egy plüss kacsát, ami hápog, és elénekli az abécét, és még egy pár aranyos dalocskát. És két könyvet: egy állatok a tanyán c. és egyet amin lehet huzogatni a könyv lapjait, és a kép mögött előbukkan egy-egy aranyos állat. Tudom bénán magyaráztam, de jobban nem megy :p
Amit mi adtunk:
Anya: kapott egy gőztisztító gépet, a parkettához és az előszobához, szőnyeghez. Nagyon ügyes kis szerkezet, mindent fertőtlenít, nem kell hozzá vegyszer.
Ezenkívül felsőket, szoknyát, könyvet, meleg harisnyát, és egy jegyet a 26-i X-faktor gálára.
Mamámmal is egy ilyen jegyet kapott, így ketten mehettek. Megnézték az X-faktor döntőseit.
Azt mondták jó volt, jól érezték magukat, anyu külön örült hogy élőben láthatta Vastag Csabit :p
Ott volt még Király L. Norbi, Wolf Kati, Keresztes Ildi, és Nikolas is.
A mamám a jegyen kívül még egy felsőt és piperét kapott.
Apukám: borotvát, egy karórát, egy fűthető-masszírozós autós ülést.
Tesóm és a vőlegénye: egy fényképező gépet kaptak, tesóm egy felsőt, és egy ajándék utalványt a Triumph fehérnemű boltba. Zsolti egy sapkát a kedvenc focicsapata emblémájával.
Papám: egy fotóalbumot Botiról, borotvát, pulcsit, és egy hátizsákot, hogy legyen mivel cipekedni a friss gyümiket és zöldségeket a piacról :)


Amit mi kaptunk:
közösen egy mikrót kaptunk. A régi már akkor se volt jó amikor beköltöztünk a Kuckónkba, immár két és fél éve :).
Azt a mikrót használtuk eddig, amit még Győrben amikor albérletbe laktam vettek anyuék. Ezt a masinát, állandóan 7 lány használta, nem beszélve az állandóan ott tartózkodó barátokról, haverokról, akik persze ki is ettek minket mindenből amit a szüleink csomagoltak, vagy mi vettünk a boltba. Igazából nem emlékszem volt e olyan perc, amikor "csak" 7-en lettünk volna a lakásban. A szomszédban lakó (szintén 7 fő) csaj is általában nálunk lógott, mindegyikünknek volt párja, akik szintén ott voltak amikor csak tehették, aztán az egyetemi barátnők is sokszor nálunk tanultak.
Jó mozgalmas volt, oh, azok a régi szép idők. Az az év mindig felejthetetlen lesz számomra...
Na, de elkalandoztam. :p
Én kaptam egy szép csizmát, amie nagy szükségemvolt már. Egy érdekes könyvet, Ákos egy garbót, ami nagyon jól áll neki, pólókat, piperét.
Tesóméktól egy fotóalbumot, amibe végre elrendezhetjük az esküvői képeket.
És egy fallabdabérletet kaptunk.

5 órakor elindultunk át a mi kis kuckónkba. Olyan jó hogy ilyen közel lakik a családom! Mindenki aki fontos számomra, legfeljebb 10 percnyire lakik tőlünk. Jó érzés a közelembe tudni őket, tudni hogy bármikor számíthatok rájuk.
Hazaértünk, a mi kis kuckónkba. A Karácsony mos  kezdett izgalmassá válni számunkra.
Első Karácsonyunk, a mi kis OTTHONUNKban, hármasban, mint egy CSALÁD.
Amíg Ákos az utolsó simításokat elvégezte, addig Botival az ő szobájában várakoztunk.
Egyszer csak csengőt hallottunk. :)
Elindultunk át a nagy szobába, ahol a fa állt.
Ákos természetesen most is minden apró rezdülését felvette Kisfiúnknak.
Bementünk és a szoba végében megpillantottuk a nagy csillogó fát. Gyönyörű volt. Idén igazán kitett magáért Ákos, mind a fa kiválasztásakor, mind pedig a díszítésnél.
Alatta pedig újabb ajándékok.
Amit Botinak hozott a Jézuska: egy Fisher Price-os tanulókutyust, egy Brümm-brümm autó trailert, egy felfújható hengert, amibe még csörgő labdák is vannak, 2 Szezám utcás dvd-t, 4 kiskkönyvet, tele mondókákkal, két hálózsákot, egy beszélő-zenélő mobiltelefont és egy távirányítót.
A fa alatt azonban még maradtak csomagok.
Ákos egy új bőr övtáskát kapott, egy II. világháborús számítógás játékot, és egy Panzer makettet kapott.
Nekem is voltak csomagocskák a fa alatt: két szép alkalmi felsőt, egy szoknyát, sálat, sapkát, kesztyűt és cd-s rádiót kaptam.
Nevettünk, játszottunk, igazán szép nap volt.














Másnap jó sokáig aludtunk, így későn is indultunk el, Miklósra igyekeztünk Ákos mamájához Karácsonyozni. Dél is elmúlt már mire odaértünk, de Ákos mamája finom ebéddel várt minket, utánna gyerekpezsgővel és fini gesztenyetortával. Hmmm, tényleg nagyon fini volt.
Botinak, természetesen itt is sok szépet hozott a Jézuska: egy szánkót, karfásat, és tényleg nagyon jó kis szánkó, ezt Boti még 20 évesen is használni tudja majd.
Egy hatalmas helikoptert, amibe lego volt,és lehet gurítani is. Tényleg hatalmas....
Babakekszet, babüdítő italt és sok finomságott kapott még a Mamájától és a dédnagymamájától Botond.
Ákos mamája fa tüzeléses kályhát kapott közösen a családtól, amibe természetesen mi is beleadtuk a rászünket, Jutkának pedig egy naptárat csináltattunk Boti képeivel.
Mi is jók voltunk, ezért Ákos: zoknit, pálinkát, bon-bont, és egy kis zsbepénzt kapott.
Én könyveket, csokit, és szintén egy kis zsebpénzt tudhattam magaménak.
Később megérkeztek Marciék is, a két fiúkkal és Balázst a Kedvese Anita is elkísérte, a finom nagy doboz csokoládé mellett még egynagy ajándékkal érkeztek: Anita és Balázs kisbabát várnak!!!
Jaaaaj én úgy örültem, bár először azt hittem Balázs csak viccel ahogy szokott, de ránéztem a Hajnira, és ő is megerősítette amit Balázs mondott. Anitával jót beszélgettünk, és várjuk már hogy kiderüljön Botinak kisfiú vagy kislány játszótárs érkezik. :)
Ákos is mondta hogy neki is nagyon jó volt hallani a hírt.
Mert mindketten tudjuk milyen csodás időszak elé néznek...
Remélem hamarosan tesómék következnek, aztán pedig újra mi :p

Vasárnap délután Apukám szüleihez mentünk át egy kicsit.
Itt beszélgettünk, finom sütik voltak.
Boti egy Fisher Price-os formabedobó csigát kapott, ami zenél is, és egy kis finomságot.
Mi pedig Ákossal egy kis zsebpénzt.

Ma délután ismét anyuékhoz igyekeztünk, vittünk még a megmaradt sütikből, hogy anyuéknál újra ünnepeljünk ezúttal az unokatesómmal, a feleségével és a kisfiaival.
A fiúk bakuganok-at kaptam (nem magyarázom el akit érdekel nézzen utánna :p), távirányítós autókat, én pedig egy-egy bakuganos plót készítettem nekik itthon a saját fényképeikkel.
Krille és Kati piperét kaptak, valamit egy-egy felsőt a fiúk képével.
Botinak Svédországból is érkezett Jézuska: keresztanyámék csodaszép ruhákat küldtek neki, Krisztiánéktól pedig egy szirénázó mentőautót, és egy szuper többfunkciós gyermekzongorát kapott.
Az ajándékozás után Botit uncsitesómékra és anyukámékra hagytuk és a két keresztfiamat vittük el Ákossal Mekizni. Még soha nem voltunk kettesbe két ilyen nagy gyerekkel, akik rosszalkodnak, keresgélik a határokat. MInden nagyon szuperül ment, a fiúk szót fogadtak, jól éreztük magunkat. Sétáltunk velük egyet a fő téren, meg néztük a kirakatokat, a fényeket, ettünk a Mekibe, majd hozzánk is feljöhettek megnézni a Karácsonyfánkat. Mivel a mi fánk kisgyerekre van berendezve, nagyon tetszett a fiúknak a sok angyalka, a hintalovas és télapós meg macis díszek.

Fél 7 volt mire anyuékhoz értünk. Gyorsan jöttünk haza, fürdeni, vacsizni, aludni.
Nagyon szép volt ez a négy nap, hamarosan jön a szilveszterami idén tényleg csendes lesz.
Aztán a névnapom, Boti születésnapja, Ákos névnapja, tesóm születésnapja.
Csupa ünnep.
A lényeg, a legszebb Karácsony volt az idei, egész életemben, sok finomsággal, nevetéssel öröm-pillanatokkal. Például ahogy láttam Apát és Fiát a karácsonyfa alatt játszani.A külvilágot kizárva, elmerülve saját kis mesevilágukba...
Sok szép és hasznos ajándékot kaptunk, igazán gazdag Jézuskánkl volt idén is.
És a legfontosabb, hogy az Ünnepet a családommal, a szereteimmel tölhettem, a legnagyobb boldogságban.