Igaz hivatalosan holnap hajnalban tölti be a 21. hónapját a mi kis Botikánk. Vagy ahogy mi hívjuk: KicsiKutya. Vagy ahogy apukám hívja: Bubi. Vagy ahogy ő hívja magát: "Botonka". :)
Mivel a múlt héten tettem fel képeket, köztük a legfrissebbeket is, a mostani beszámolót inkább videókkal tarkítom, amiket ő dumál, énekel....
De azért írok róla milyen is a mi 21 hónaposunk.
Először is, a tények:
12 kiló, és nem tudom hány centi de 86-os ruhákat hord. Néhány 92-es is jó már rá. Cipőből 22-23-as kell neki.
És most az "elfogultságomtól nem mentes" rész jön.
Imádni való, mosolygós, érdekldő, kommunikatív, érzékeny.
Kicsit részletesebben pedig:
-Evés,ivás: Kb. 1 hónapja nagyon jó étvágya van, mindent megeszik, magától kéri a gyümölcsöket, tehát azok is kedvencek. Főleg a "Pijos aama" Már szépen iszik egyedül pohárból. Főként vizet.De a teát is szereti.Továbbra is tiltólistások: aprómagvas (allergizáló)gyümölcsök, olajos magvak, méz, belsőségek (máj, stb...)
-Alvás: Nyáron jól aludt. Aztán a leválás útján lépegetve elérkeztünk ahhoz a ponthoz hogy a napi kétszeri (ebéd után, és este elalvás előtt) szopizást felváltotta, a napi egy egyszeri szopizás. Az esti cicizést felváltotta a hármasban összebújás apával, esti mese, és kakaózás, beszélgetések. nem sírt soha, egyszer sem kereste este a cicit, de 1 hét elteltével elkezdett megébredni éjjel, engem hív, és amikor bemegyek hozzá szorítja a nyakamat, és csak velem alszik.Így általában Éjfél-fél1-1 felé kel és onnéttól velem alszik. Még egy nagyon aranyos szokása is kialakult.Úgy alszik el, hogy fekszik mellettem a szobájában lévő heverőn, és a kis kezével az arcomon matat:simogat is, de főleg az orrom érdekli. Az egyik kis kezével (tenyerével) teljesen befogja az orromat. Teljesen körbefogja a kis kezével az orromat, és szorítja mintha csak az egyik ujjam lenne. Én a számon keresztül próbálok levegőhöz jutni.Így fogva engem, hallgatva hogyan veszem a levegőt alszik el. Úgy tűnik a légzésem és hogy foghat megnyugtatja. Lehet megmosoyogtok, de most már én se tudok nyugodtan elaludni ha nem fogja az orromat a fiam. Örülök hogy még mindig ilyen szoros, meghitt közöttünk a kapcsolat, és nem bánom (Ákos se), hogy még mindig Boti mellett alszom éjszaka.Sokan kérdezték nem érzi e úgy Ákos hogy el van hanyagolva? Nem. Sokat vagyunk együtt a Férjemmel, amíg Boti este 8tól éjfélig a saját kiságyában alszik, és bár azt mondja hiányzok mellőle éjszakánként, jó néznie reggel amikor készülődik dolgozni hogyan alszunk összekifliződve a fiával. :) Általában fél 8 fele ébred reggel Boti, bár az óraátállítás megzavarta, de mára úgy néz ki visszaállt az alvókája. Ebéd után 1 órától alszik 3ig.
- Mérföldkövek: tegnap megvolt az első "szopi-mentes" nap. Ebéd után sem kérte a cicit, elaludt anélkül, este pedig már 1 hónapja kimaradt a szoptatás. Bár tudom hogy ma amikor megyek elaltatni őt ebéd után, nem fogom tudni MÉG elaltatni cici nélkül, vészesen közel került az elválasztás befejezése. Végülis 21 hónapos.... szerintem 2 éves korára vége lesz a szoptatásnak. De ez egy teljesen különálló, hosszú, érzelemdús bejegyzés lesz, a közeljövőben.
- Mozgás: Mit mondjak: magabiztosan szalad, még nem ugrál páros lábban de próbálkozik. Egyedül lépcsőzik fel és le akár 4 emeletet is!
Játék: Minden érdekli, de egy kiemelkedő azért van: az autók. Egész nap elautózna magában. Rengeteg machboxot, hot wheelst kapott már, tudja a márkájukat, ismeri az autófajtákat, és meg is tanítja őket mindenkinek. Lassan el kell kezdenem nekem is utána nézni az autómárkáknak, mert igazi nőként (a saját autónk kivételével), nem tudom megmondani milyen autót láttam, csak azt hogy "kéket" "ezüst színűt" "fűzöldet" vagy épp "fehéret". Nagyon szeret rajzolni, szép köröket, csigavonalak tud már, és a kedvence a "pont, pont vesszőcske...
-Jelleme: kedves, szeretgetős. Sokat jön hozzánk és puszit osztogat, megsimogat minket. Esténként nem fekszik le amíg ki nem osztja a puszikat. És reggel amikor megébred, puszival kelteget engem is.A dac korszaknak még híre sincs.
Rendszerető, számomra kivételes módon. Mindent sorba rendezget, mindent elpakol. Az autóival a kedvenc játéka, hogy egymás mellé beállítja őket, gyönyörű egyenes sorba.Amikor szólok neki hogy fürdés van, szalad a szobájába és addig nem megy fürdeni, amíg mindent el nem pakol a helyére. Igaz ezt 14 hónapos kora óta így van, de számomra akkor is különleges, mennyire nem rendszerető. Minden szemetet a kukába dob, minden játékot a helyére tesz. Amikor várandós lettem Ákossal sokat viccelődtünk hogy majd hogy fogjuk rávenni a GYEREKET arra hogy rendben tartsa a szobáját. Hát úgy tűnik erre nem lesz szükség. :)
-Beszéd: Na ez még mindig csodálatos, ámulatba és néha zavarba ejtő. Folyamatosan velem van a füzetem amibe feljegyzem a szövegét. Íme "néhány" kedvencem:
Napjában 100szor hallom a "Mi az?" "Mi volt?" kérdéseket.
"Apa! Mi az?" " Anya! Mi volt?"
És várja a válaszokat.
Huncutkodik, és kiabálja "Pökkendi(pökhendi) vagyok!" vagy " Podukcióóó!"
Minden tettét kommentálja:
" Boti arra megy" " Most autózok" " Anya mennyünk arra" " Mami hóó van?" " Puszilózunk"
"Papi halló telefon"
"Micsoda gyejek"
"Haha vicces" "Nevet." "Anya is" "Apa is" "Boti is"
"Aszunk" "Anya is." Apa is." "Együtt."
"Iszok" Finom"
"Boti is eszik" "Apáét" "Nem meleg" " Pont jó"
"Finom"
"Mese" "Csillagosat" "Tudod mit apika" "Inkább másik" "Babócát kéjek".
"Szele ... burdi"
A legújabb mánia mindent becéz, és minden rímet kap.
"auto-mató" (autó-mautó)
"cijka-maróka" (ciróka-maróka
"huncu- muncut" (huncut-muncut)
"fókka- mokka" (Fóka-móka)
"maki-maki" (majomra)
"Boti-moti"
Reggel és este dumál a legtöbbett. Csak úgy.
Esténként már nehezen mesélek, mert nem hallgatja. Érdeklődik. Vagy elveszi tőlem a könyvet és ő mesél. Persze nem olvas, de amit a képeket lát elmeséli. Vagy amire emlékszik.
Amíg várja a kakóját a heverőn az apukájával, elszavalja mi fog történni: "Anya csiál kahhaót" "Apa itt marad."(A hanglejtését kár hogy nem tudom visszaadni) "Iszok." "Aaszunk" Itt felsorolja ki mindenki alszik, ezt minden este csinálja. a többi duma nem állandó de ez már külön kis szertartása. "Anya is. Apa is. Botond is. Együtt. Mami is. Papi is. Lámpa is. Csijjag is. Mindenki aaszik."
Egyik este amikor meghallotta a mikró csipogását, kirohanta a konyhára "Kéééész" és mellettem vezényelte mit kell csinálnom. " Ki. Ana, megkeveri. Jó. Elég. Teteje. Botond." A végét már nevetve mondta.
Megkapta a kakóját, bementünk a szobába felmászott az ágyra, és az apjához fordult:
" Pompom jön.Gyeje messe." Viszem a pompom mesekönyvet, leülök és mesélni kezdek, Boti minden szavamat ismétli. " Pompom. Áágon.Kopasz.Nejön.Picur...."és így tovább.
Odajön és a képekre mutogatva vagy százszor teszi fel a kérdést: "Mi az?"
És ha tudja megválszolja: "Üveg. Inni. Takaró. Baba.Pöttös labdi." Amihez tud megjegyzést fűz.
Például a pöttyös labdánál " Pöttös. (vigyorog), Botondé is. (mondom neki igen Botondnak is van pöttyös labdája)Papial. (igen a papival szoktak játszani a pöttyös labdával)"
Ha nem tudja mi van a képen akkor is kérdezi "Mi az?" és néz ránk nagy szemekkel. Amikor mondjuk neki hogy " madár, könyv, kép, kislány..." mondja utánnunk.és megjegyzéseket fűz hozzá " Madár. Cipp,cipp. Rigó.Tubica. Kép. Szííp.Aama. Fiom. VIrág. Illatos."
Próbálom folytatni a mesét, erre megszólal:
"Aaszunk. Ana is" És húz hogy feküdjek le.
Megyek lekapcsolom a villanyt, elteszem a könyvet, és lefekszem melléjük. "Jó. Aaszunk. Apa is. Ana is. Botond is." "Ámodom. Szíp." Majd össze vissza beszélt "Domb. NYuci is. Ana.Apa.Ana.Apa.Botond is.Ana.Apa. Aaszunk."
És szép lassan elalszik
Helyzet (boltban, pénztárnál): Boti a kezemben, Ákos fizetni próbál, veszi elő a pénztárcáját. Boti felkiált, nagy mosollyal az arcán: "Pénz!" "Apa! Kérem!"
Ákos meg persze meg se próbál ellenállni. Odaadta a pénzt a fiának és megkérte adja oda a néninek (pénztárosnak).
Boti hangosan számolva odaadja a papírpénzeket: "Egy...kettő...hárum...négy!" És a pénzt a pénztáros kezébe számolta :D
Aztán egyik nap ebéd közben játszott valami kis kinder figurákkal amit még a keresztfiaim hagytak valamikor anyuméknál.
A mamám rászólt hogy nem játszunk az asztalnál.
Boti nyújtja a mamám felé a játékokat "Tessék dédi."
Köpni-nyelni nem tudtunk hirtelen a mamámmal.
Ha Ákos veszi észre hogy bekakilt Boti akkor kiabál nekem: " Puppi, csomagot kaptál."
Egyszer anyukámmal bújocskáztak két fa között a játszótéren, én pedig figyeltem őket.
Egyszer csak Boti kifelé szalad
"Ana! Csomagod vaaan!" :)
Bekakilt :D
Reggel: " Ana, gyerre!"
Megyek hozzá, amikor meglát csak így egyszerűen azt mondja "Ó deggelt, ana-mana"
"Mese."
Átviszem a mi szobánkba, bekapcsolom a disney chanelt. Egy ideig csendben nézi de amikor Mickey egér játszóháza jön azt végig dumálja:
" Mikikkí" (Mikkentyű) "Boti is, Miki is, Dízi (Dézi) is."
A szivárványról énekelnek és ezt hallom
"Pijos, naancs,sáága, ződ, kék, szjép jijja és méééég"
Szinte folyamatosan beszél, mond mindent amit lát, hall, tapasztal.
Ragoz.
"Anyáé" "Botondnak kell"
Mond meglepő dolgokat is. pl. ma az apjának a ceruzára " Apa szükségem van rá"
"Papi többet ne"
Olyan hosszú szavakat is szépen kiejt, mint "aranygyürü"
Becézget: "Papika" "Mamika" "Anyamanya"
Tízig elszámol, bár tökéletesen 4-ig megy a dolog.
Énekel, mondókázik. De csak és kizárólag nők előtt. Bárki hímnemű van a szobában szégyenlősen eltakarja az arcát, és somolyog.
A legtöbbször az autóban énekel.
A repertoárjában ilyenek találhatóak:
"A rókának nincs nadrága....", Virágéknál ég a világ"
"Csöncsön gyűrű..."
"Így ketyeg az óra, tik-tak jár..."
"Nénik, bácsik jó gyerekek legyetek..."
"Ali baba vígan él..."
És most tanulgatjuk a "Télapó itt van..." hogy legyen mit előadnunk a Mikulásnak december 6.-án
Beszélgetünk, mindenről, bármiről.
Kedvenc kérdése a "Mi ez?" És ha nem érti akkor "Az mi az?"
Például amikor meglátta a cirkusz sátrat kérdezte "Mi az?" Mondtam neki "Az egy cirkusz Botika" "Anya! Nem értem. Az mi az"
Elmagyaráztam neki-
"huh, így már jó. már értem"
A végtelenségig udvarias, ha kell neki valami „Kéjem” és ha megkapja „köszönöm”
Egyik nap amikor hármasban játszottunk a szobába, félvállról odaszól nekem „ Anya légyszives, idehoznád az autómat?”Igen most minden az övé: autóm, ágyam, mesém, kakaóm.
Segítséget kér: tegnap este bement a kisautója a rácsos ágya alá, és nem érte el. Pedig megpróbálta:
„Ana! Nyugi, kiveszem.” Mintha aggódtam volna egy percig is :)
Aztán amikor nem sikerült szaladt ki a konyhára az apja után „ Apa! Gyere légyszi segíts!” „oóóóó, baj van” „ Gyere segíts”
Bármire van szüksége szól „ Ana! Inni kérek!” „Ana! Ebédet légyszives!” „ Apa fázom, betakajsz?”
Játékában is nagyon ügyes. A nap 90%-át autózással tölti. Sorba rendezgeti őket, elpakolja, aztán újra előveszi őket. Megnevezi őket „ Mustang, idejön.” „ Darus nem jöhet.”
Pont, pont rajzolás közben is mondja a versikét, és szépe rajzolja.
Amikor kész van hozzám fordul: Ana! Pontbasám van"
Játszik, autozik. Egy autót tológat, nem versenyez. Én épp mellette telefonálok.
Egyszer csak felpattan, két kezét a magasbaemelve, diadalittasan kiabálja: "Én győztem!"
"Ana. Megnyomom. Itenbiony meg." :D
"Kiviszem. Odaadom apaanak." (az ákat néha elég palócosan mondja)
Elkezd ugrálni az ágyon, ide-oda dobálja magát. Majd felül.
"Mi olt?" "Mi olt?"
"Hihi. Viccses." "Szele...budiiii"
"Dömpeeeer. Arra viszem. Apa te is gyerre."
Számos gyönygyszemem van még, amik nem viccesek de meglepőek.
A tesómnak van egy vicces-kedves mondása: "Csudijó." a barátai is csak Csudinak hívják. Annyiszor mondja.
Természetesen Boti is megtanulta már.
Kiabálja és tapsol hozzá (ahogy a tesóm: "Csudiló!" :D
Majd hozzá teszi: "Barbus montta."
Másfél héttel ezelőtt két nap is buszoznunk kellett. Nem volt itthon a kocsi, de időre mentünk a gyakhelyemre.
Élvezte a buszozást.
Tegnap ahogy jöttünk hazafelé, a kocsival elmentünk a buszmegálló mellett ahol felszálltunk a buszra.
Hevesen, kifelé mutogatott:
"Buszuztunk"
" Ana! Ezserszer montam hogy ne szabad"
Ezzel a mondattal figyelmeztetett ma reggel, hogy már sokszor kérte, ne vegyem ki a kezéből a távirányítót, mikor ő tévézik.
Igazi pasi.
Most már mindenkit és mindent megszemélyesít:
"Apa! Segíts!"
"Ana! Gyerre!"
Kosááka neve Luni" - Így nevezte el a boltbajáró karos kosaramat
Ha megyünk valahová, odaszalad a szekrényhez, amibe tartjuk, és kiabál:
"Gyerre Luni, menjünk bótba!"
Szerepjátékok:
alamelyik nap délelőtt háborúsat kezdett játszani.
Anyukám fejlesztőszobájába a műanyag asztal alatt.
"Ez a bunki." Kis bunki."
Ana! Búú be. Jön ejjensíg."
"Támadááás."
Ezzel megrohamozta a másik szobában mitsemsejtve autószerelősműsört néző apukáját.
Kispimasz fiamnak nem kellett sok idő, hogy rájöjjön a beszéd, a szavak segítségével, hogyan lehet kicsikarni még egy kis időt lefekvés előtt;hogyan lehet elérni valamit amit akar.
Egyszerű. Nem közli pontosan hogy mit lát/mit szeretne. Egyszerűen közli: "Valamit."
"Oooo.... ágy alatt ott van VALAMI."
"Apa gyere mutatok VALAMIT."
"Anya. Segíts. Látok VALAMIT."
"Szeretnék valamit."
Elalvás előtt:
"Anya, ott van VALAMI."
"Anya nem alszunk. Mééég szeretnék VALAMIT." :)))
Ha kérdezem: Mi az a valami? mit látsz? Mit szeretnél?
Nem válaszol vigyorog. És mindig kivágja magát.
" Ott van. Megmutatom. Nézzsük meg." És máris 2 perccel elhúzta az alvás időt.
Fürdés előtt autóztak Ákossal. Boti egyszer csak odamegy az apjához, ráhajtotta a fejét a mellkasára, megölelte és nagyra nyílt szemekkel közölte:
"Apa vigyázz magadra!"
Ledöbbentünk. Honnan vesz ilyet? ...
Fürdés közben gondoltam katintgatok párat a géppel,. Aztán gondoltam veszek fel fürdőzős videót.
Közben beszélgettem Botival.
Megpróbáltam énekeltetni. Hááát látta hogy kamerázom és közben más dolga is volt, de azért részlegesen bele-bele énekelt az én énekembe.
"Téjapó ittan, hó a subája, leng a szakálla. Zsják zsják teli zsák pios aama, aranyaág...."
Meseolvasás közben:
Gombóc Artúrról meséltem, ez volt a szöveg: "Már elpattan alatta az ág ha rárepül. Eldől kémény ha ráül. Elhajlik az antenna alatta."
Boti ránéz az apjára.
"Antenna fennt házson.Füstölt a kémény. Apa montta."
Azaz apa mondta neki ott van egy antenna a háztetőn, annak amelyiknek füstöl a kéménye.
Mindez múlt szombaton volt. És emlékezett.
Aztán megkérdeztem tőle mi történt a Thomasos lufijával. Kicsi gondolkozás: "Eerepült.Nem jön vissza. Botonka nem szomorú, lufi szabad lett."
Kérdeztem tőle emlékszik e mi volt a miklósi dédimamájánál (az már 2 hete vol, kíváncsi voltam mennyire emlékszik vissza):
Kicsit gondolkodott, látszott hogy zavarban van, aztán azt válaszolta: "Nem tudom."
Lehet ez most furcsa hogy leírom, szerintem nagyon nagy dolog, hogy egy 20 hónapos gyerek tisztában van vele, hogy ha valamit nem tud. Sokkal könnyebb lett volna neki halandzsáznia, vagy mondania valamit, ami más,mint megfogalmazni azt hogy nem tud válaszolni a kérdésre.
Amikor tovább kérdezgettem, akkor már tudott válaszolni.
"Mit kergettél a miklósi dédinél?"
"Cicáát."
"És milyen volt a miklósi dédi szobája?" (Arra gondoltam hogy meleg volt a begyújtott kályha miatt)
"Pikkos" (piszkos)-tényleg piszkos ott minden, és az apja nem engedi semmihez se nyúlni, és mindig mondja is neki Boti nemn szabad mert piszkos.
Most reggel:
"Anya gekkenyét (gesztenyét) szeretnék enni."
Eszébe jutott hogy pár hete Velembe voltunk Gesztenye-ünnepen, és imádta a sült gesztenyét.
Ma reggel puszival ébresztett. Amikor kinyitottam a szememet rám mosolygott.
:)
"Mese!"
"Lemászok ágyról.Uh, nehíz"
"Gyere anya mennyünk."
"Ja efelejtettem.Puszi.-itt kaptam egy hatalmas cuppantóst- most felkelünk és megyünk."
Bekakilt, szólok neki hogy menjünk pelenkát cserélni.
"Nem pelenkát cserérünk." -kicsit rossz volt a szórend, az "l" helyett "r"-et mond, de épp ettől iszonyat helyes. :)
Apukája végzett a reggelivel: "Gyere kisapukám, mennyünk autózni."
"Esik eső (a köd szitált), fúú a szél. Sapka kell"
"Megnézzsük, anya gyere má. Gyorsan megnézzsü, aztááán, játsszunk tovább." :D
Szóval mondom én, hihetetlenül cuki kispasi.
És most pár videó, amin a dumája van. Érdemes megnézni mert tényleg jó kis szövege van, és a videó visszaadja milyen sokat és milyen ügyes beszél...