Mozgolódás és napi rutin

Sziasztok!

Háát végre megtörént amire annyira vártunk, végre éreztem ahogy mozog a mi Drága Kisfiunk.

Csodálatos, leírhatatlan érzés volt. :)

Azóta is csak vigyorgok és vigyorgok, az Apukája pedig azóta is amikor csak teheti puszilgatja a Pocimat, ott ahol a Fiát sejtjük. :)

Igen, sejtem hol lehet, mert nagyon sokszor kidudorodik a pocim, látványosan, vagy csak érzem hol huplisabb és akkor úgy gondolom ott van a mi Picikénk.

Lehet hogy tévedek, de nem baj, nem érdekel, jó érzés hogy simizhetem és odagondolom a Mi Fiunkat :) A mi nagy fiunkat, aki már betöltötte a 17. hetet. Aprócska büszkeségünk.

Már vannak napi programjaink.

Reggel ébredéskor, rákezdek a Pál, Kata, Péter jó reggelt-re, aztán felolvasom Neki Janikovszkí Évától, az Örülj hogy fiú!-t ami nagyon szeretek.

Sokat simizem és beszélgetek Vele, A mese után el szoktam mondani Neki hogy mit fogunk csinálni az nap.

Esténkét pedig apukája beszélget Vele, mert az Ő FIA (néha felvilágosítom hogy talán az enyém is kicsit) :), elmeséli Neki a napját, aztán hallgatózik a pocimon és szerinte a FIA válszol Neki. :)

Az esti mese pedig Apáé. Mindig előveszi valamelyik mesekönyvet (az én régi mesekönyveim közül, amiket anyuéktól hoztunk el) és kiálaszt egy versikét vagy mesét, amit elmond a Pocimnak. Utánna simogatva eléneklem Neki a Hol csavarogsz te kicsi krokodilt-t, és lefekszünk.

Az éneklés az én reszortom lett, apa nem énekel.

De szorgalmasan veszi és olvassa is az Anyák Lapját és a Baba Magazint is :)

Hamarosan itt a szeptember és akkor megint sokat láthatom a Bubinkat. 7.-én megyek terhesgondozásra, 14.-én uh-ra, és ennek a környéékén megyek védőnénihez, és kérek időpontot a dokimhoz is, aki azt mondta a 21-22. hét környékén szeretne újra látni. És akkor lassankérek időpontot a 4d-s uh-ra, amit úgy, de úgy várok már :)

Csak győzzem kivárni addig is. :)