32 hetesen, MaciApival.(szombaton már a 34. töltöm...)
Ma elvoltam védőnéninél,mindent rendben talált,
és csodák csodájára semmit sem híztam.
Nagyon megdícsért, és én is büszke voltam, vagyok magamara.
Beszélgettünk is egy kicsit, kérdeztem Tőle itt Szombathelyen mi a heyzet a karaténnal,
azt válaszolta hogy korlátozások lesznek, de Apa bejöhet velem szülni.
Egy kicsit úgy láttam mintha meglepődött volna hogy apás szülést szeretnénk.
Pedig MaciApi nagyon szeretne ott lenni.
Amikormondtam neki, hogy a vírus miatt lehet nem engedik be, nagyon elszomorodott.
Most meg vigyorogva örül, hogy mégis bennt lehet.
Azt ígérte védőnéni, hogy a két ünnep között meglátogat minket, kicsit beszélgetni, feltehetjük neki a kédéseinket, és meg szeretné ismerni MaciApit is.
Mivel védőnénis látogatás szerdánként 13.00-15.00ig van, MAciApi pedig min. 4ig dolgozik, ezért még sosem tudott védőnénihez kísérni.
A hétvégétől számolnom kell a mozgásokat, ez olyan jó érzés, valahogy finish érzetet ad nekem.
Bizony az elkövetkezendő sűrű hetek elrepülnek majd, és mire észbe kapok már január, a hónap amikor szülök.
Vagyis remélem nem tolódik át február elejére a szülés.
Nem szeretnék túlhordani, és befeküdni a kórházba.
De persze ezt sem én döntöm el hanem a Kis Hercegünk.
Azért próbálok beszélgetni vele, mondom neki mennyire várjuk őt, hogy jöjjön,
hogy vigyázni fogunk rá, és nagyon-nagyon fogjuk szeretni idekinnt is.
Szóval igyekezzenhozzánk, január utolsó hetében.
Lassan készülget az iromány MaciApi apukájáról, amint kész lesz felteszem,lehet még ma.
2 megjegyzés:
Szép pocak. :o) Hogy vagytok, hogy telt az ünnep?
szépek vagytok egyűtt:)pocak nagyon kikerekedett,nem semmi:)hihetetlen de nemsokára itt van a szülés..
Megjegyzés küldése